2013. évre vonatkozó változások

2013. évre vonatkozó változások:
(KATA: kisadózók tételes adója, KIVA: kisvállalati adó)

 

KATA (Kisadózó tételes adója):

Alanya lehet:

- egyéni vállalkozó
- kizárólag magánszeméllyel rendelkező Bt

Tevékenységi kör esetén is van néhány kizáró tényező, így nem lehet alanya az aki
- biztosítási ügynöki, vagy brókeri tevékenységet végez
- ingatlan bérbeadással, üzemletetéssel foglalkozik

A bejelentkezést legkésőbb 2012. december 31-ig meg kell tenni ha valaki már 2013. januárjától ily módon szeretne adózni, de lehetőség van arra is, hogy a 2013-as év bármely hónapjától választja az adózó ezt a fajta adózási módozatot. Gyakorlatilag bármikor választható akár 1 hónapra is, de a megszűnést követő 24 hónapon belül ismételten nem választható. Ebben az esetben a bejelentést követő hónap első napjával jön létre és nem lehet 100 .000 forintot meghaladó tartozása sem.


Adómértéke:
- főállású esetében havi 50 ezer forint (tehát nincs máshol egyéb járulékos jogviszonya)
- mellékállású esetében havi 25 ezer forint.
A havi tételes adóval az alábbi fizetési kötelezettségeket lehet kiváltani:
- vállalkozói szja és a vállalkozói osztalékalap utáni adó
- szociálisadó, szakképzési hozzájárulás, járulékok, egészségügyi hozzájárulás
- társasági adó (ez Bt.-nél van)
A járulékokat a munkavállalók után természetesen meg kell fizetni, ezt a kötelezettséget a kisvállalkozói adó nem váltja ki.

A főállású kisadózó havi 81.300 forintnak megfelelő ellátási összegre szerez jogosultságot (pl. munkanélküli segély, táppénz, nyugdíj esetén), míg a mellékállású biztosítási jogosultságot nem szerez.

Feltételek:
- a bevétel (melyben minden beletartozik rendkívül, egyéb, pénzügyi): nem haladhatja meg a 6 millió forintot, ha igen az értékhatár túllépését követően 40%-os adó megfizetése válik esedékessé.

Ha a kisadózó ugyanazon adóalany részére éves szinten 1 millió Ft-ot meghaladó összegben állít ki számlát, akkor mind a kisadózót, mind pedig a számlát befogadót adatszolgáltatási kötelezettség terheli a Nav felé. (Természetesen az adózónak lesz majd bizonyítási kötelezettsége, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó
A számla kiállítása során a kisadózónak az Áfa tv. szabályai szerint kiállított számláján kötelezően fel kell tüntetnie a „Kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya által kiállított számla" szöveget.
A tételes adót csak abban az esetben nem kell megfizetni, ha az adózó táppénzen, baleseti táppénzen stb van legalább 30 napig, de csak abban az esetben ha gyakorlatilag ő a teljes hónapban más fajta ellátásban részesül. Vagyis ha pl.: az egyéni vállalkozó január 5.-én megbetegszik, akkor neki a január hónapra vonatkozóan a havi 50 ezer forintot be kell fizetnie.
Általánosságban az mondható el, hogy annak éri meg akinek az éves árbevétele 6 millió forint körül mozog és alacsony költséggel, vagyis a bevételeit nem tudja leköltségezni.

 

KIVA: kisvállalati adó

Alanya lehet:
- kis- és mikro vállalkozások, ideértve az újonnan alakult társaságokat is
1., akik legfeljebb 25 főt foglalkoztatnak, 500 millió forint a mérlegfőösszeg és az árbevétel sem haladja meg az 500 milliót
2., az adóévet (2013) megelőző 2 naptári évben adószáma nem volt jogerősen felfüggesztve
A foglalkoztatotti létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások adatait együttesen kell figyelembe venni
3., további feltétel, hogy az adótartozása nem haladhatja meg az 1 millió forintot
Bejelentkezési határidő: 2012.12.01-12.20 között kell megtenni, melynek elmulasztása jogvesztő, viszont ezt a bejelentést 2013. január 15-ig vissza is lehet vonni

Az adó mértéke 16%, melynek megfizetésével az adóalany mentesül:

- társasági adó (10%v19%)
- szociális adó (27%)
- szakképzési hj (1,5%)
Az adóelőleget mindig a tárgyhónapot követő hónap 12.ig kell megfizetni a Nav-nak

Az adó alapja: az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása és a személyi jellegű kifizetések együttes összege. Az első rész nem jelent mást, mint a vállalkozás pénzeszközeinek változását, vagyis a 2013-as pénzeszköz (készpénz, bankbetét) csökkentve az előző évi pénzeszközzel. Hiszen ha a gazdálkodó ezt a fajta adó elszámolási módozatot választja, akkor csak a 2013- ban keletkezett bevételei és költségei után fog adózni. Nyilván itt is vannak korrekciós tényezők, hiszen egy hitel felvétel vagy tőketörlesztés nem számít bele az adóalapjába.
A törvény 20 §-ban szabályozza példálózó jelleggel, hogy mely kiadásokat nem lehet figyelembe venni az adóalap meghatározása során, ilyen többek között:
- a végleges pénzeszköz átadás (adomány)
- 50 ezer forintot meghaladó értékű szolgáltatás igénybe vétele, eszköz beszerzése ha körülmények alapján egyértelműen megállapítható, hogy ezek beszerzése ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel. Azt már csak csendben jegyzem meg, hogy ezzel újabb vesszőparipát kapott az Adóhivatal, hogy esetleg a jogszerűen beszerzett eszköz vagy igénybe vett szolgáltatást ő jogszerűtlennek ítélje meg. Aztán meg persze ha ez nem tetszik a tisztelt adózónak, keresheti igazát a bíróságon. A törvény szerint egyértelműen az adózó kötelessége minden ilyen tétel esetében a bizonyítási teher.
- a tartozás térítés nélküli átvétele

Pénzforgalmi Áfa: az értékesítés utáni áfát csak akkor kell bevallani és megfizetni, amikor azt kifizették
Választhatja:
- azon Áfa alany akik kis-és középvállalkozásnak minősül
- nem áll csőd és felszámolás alatt
- az összes értékesítés éves göngyölített összege nem haladta meg és várhatóan nem haladja meg a 125 millió forintot

Természetesen a levonható Áfá-t is a pénzforgalmi szemléletnek megfelelően kell kezelni, vagyis akkor lehet levonásba helyezni, ha annak pénzügyi teljesítése megtörtént.
A kibocsátott számlára rá kell írni, hogy „pénzforgalmi elszámolás", annak érdekében, hogy a vevő is tudja azt, hogy az általuk befogadott számla áfáját csak akkor vonhatják le, ha azt ki is fizetik. Ha a „pénzforgalmi elszámolás" kifejezés nem szerepel a számlán, a vevő védelme érdekében nem alkalmazható a pénzforgalmi elszámolás az adott számlára.

2013. április 1-től adatszolgáltatási kötelezettségük lesz azon adóalanyoknak, ahol a tevékenység gyakorlásához kötelező a pénztárgép használata (jellemzően: kereskedők). Ezt a szabályt a pénztárgépek és az adóhatóság elektronikus összekötését külön rendelet fogja szabályozni.
Az iparűzési adónál az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások levonásának százalékát sávosan határozzák meg, mely szerint
- 500 millió forint nettó árbevételig 100%-ban levonhatóak
- 500 millió-20 milliárd nettó árbevétel között 85%-ban vonható le.

A változások sora itt még nem ért véget, hiszen a következő évre vonatkozó adómódosításokat a kormány ezekben a napokban fogadja el.

2018  CégSHOP  globbers joomla templates